A magaságy(ás) vagy kiemelt ágyás az utóbbi években egyre népszerűbb, ami nem is csoda, hiszen egy sor jó tulajdonsága van:

– ha elég magasra építjük, nem kell hajolgatni kertészkedés közben;

– kis helyen is gazdag konyhakertünk lehet a tápdús talajnak köszönhetően;

– sokféle növényt termeszthetünk, kipróbálhatunk, amelyek kertünkben egyébként nem élnének meg;

– ha jól választjuk meg a keretet, szép dísze lehet a kertnek;

– a magasság és a keret távol tarthatja a háziállatokat, de a csigákat is;

– melegigényes növények (pl. paprika, paradicsom) jóval korábban ültethetők bele, mint hagyományos zöldségágyba.

21.jpg

Kérdés persze, mit nevezünk magaságyásnak, mert ha egy kicsit beleássuk magunkat a témába, kiderül, hogy ide sorolják az egyszerű fakerettel elkerített parcellától kezdve az akár teraszon is tartható nagyobb ládán át egészen a több rétegből – faágakból, gallyakból, papírból, fűnyesedékből, szalmából, konyhai szerves hulladékból, komposztból és kerti földből álló, akár 120 cm magas, néhol lasagne-kertnek is nevezett kiemelt ágyást, amellyel akár évekig nem kell foglalkozni, és úgyis csak terem és terem.

P1020564.JPG

Közösségi kert “parcellái” (Kispest)

Bármelyiket is választjuk, az első lépés a megfelelő hely kiválasztása: a lényeg, hogy minél több nap érje. Az észak-déli tájolású kiemelt ágyás hasznosítja a legoptimálisabban a napsugarakat. A másik a méret: természetesen fontos, hogy minden része jól elérhető legyen, ezért a szélességre a két karhossznyit szokták javasolni. A hosszát a rendelkezésre álló hely határozza meg, a magasságot pedig a cél.

af04d6d56b725e38c90f6f7155bbce67.jpg

Az “igazi” magaságyban nagy szerepe van az egymásra terített rétegeknek, mert ezek természetes bomlása biztosítja a beültetett növények egészséges fejlődését és a kertész nyugalmát. Az első lépés, hogy a kiszemelt területen kb. egy ásónyomnyi mélyen kiássuk a földet és az esetleges fűcsomókkal együtt félretesszük. Az ágyás aljára érdemes sűrű dróthálót vagy geotextíliát teríteni, hogy megelőzzük vagy visszaverjük az alulról érkező támadásokat (pl. rágcsálók).

6_1.jpg

Ilyen magasságúnál már nem kell hajolgatni sem

A legalsó réteget felaprított ágak, gallyak alkotják, melyek biztosítják a megfelelő szellőzést. Erre rakjuk fejjel lefelé a kiásott fűcsomókat, ill. levágott füvet, szalmát, a kiásott földet, és jól döngöljük le. Így a következő rétegek nem tudnak leszivárogni.

palanta_01.jpg

A következő réteg nedves lombból álljon, amelybe komposzttrágyát és szalmát is keverhetünk. Ez a szint beindítja az alsóbb rétegek rothadását, és az így keletkező hő teszi lehetővé, hogy melegigényes növényeket a szezonnál korábban is termeszthessünk.

A legfelső réteget érett komposzttal kevert föld alkotja (1:1), vagyis humuszban gazdag talaj. Ebben a rétegben a növények mindent megkapnak, ami a fejlődésükhöz szükséges, így már az első évben bő termésre számíthatunk. Az ilyenemeltágyat akár hat évig is használhatjuk, de három év után érdemes újabb öt cm vastag komposztréteget teríteni rá.

1653941_632308933471217_1872073635_n.jpg

A keret kiválasztásában a környezet, a kert stílusa és a pénztárcánk szabhat csak határt. Korábban már szóltunk a lehetséges keretekről, itt. Lehet fa, kő, fém, vessző – kinek mi tetszik. Ha a keret nem annyira tetszetős, körbe lehet ültetni takaró növényekkel. Ha kellőképpen kezelt fából készül, felesleges belül borítani, de a kényesebb felületeknél megfontolandó pl. tófólia alkalmazása.

mozaikos.jpg

Családi vita után nem kell kidobni a cserepeketill keramikus családban a selejtet

A többi meg már fantázia kérdése. A magaságy akár lehet magas ágy is.

magaságy.jpg

Forrás itt és a képekre kattintva.

Comments are closed.